A drogériák polcai roskadoznak a különböző kozmetikai márkák termékeitől. Mindegyik ki akar tűnni igényes csomagolásával, hangzatos ígéreteivel. Az „ápoló formulák” azonban meggátolják a bőr természetes működését, illetve függővé teszik a bőrt, így újra és újra a krémes tégely után nyúlunk.
A reklámokban gyönyörű topmodellek osztják meg velünk „fiatalságuk”, csillogó hajuk, feszes bőrük titkát. Röpködnek a molekulák, formulák, és komplexek, ezek után ember (nő) legyen a talpán, aki nem próbál ki akár csak egyet, hogy hátha… Ennek reményében felkenünk az arcunkra egy aranyárban mért krémet, amelyben kb. 70-80 % víz, valamint kőolaj, kémiai „hatóanyagok”, emulgeáló szerek és rengeteg tartósítószer található.
Miközben reménykedünk, hogy megtaláltuk a fiatalság titkát, bőrünk fulladozik és kiszárad, szervezetünkben pedig lerakódnak a káros anyagok. Az ígért hatás pedig valójában elmarad, hiszen a ráncok semmilyen kencével sem csökkenthetők szemmel is látható mértékben, az „ápoló formulák” pedig meggátolják a bőr természetes működését, illetve függővé teszik a bőrt, így újra és újra a krémes tégely után nyúlunk.
A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg…
Egy kozmetikum összetevőit ú.n. INCI megnevezéssel tüntetik fel a gyártók a terméken. Az elnevezés nem arra utal, hogy inci-finci betűkkel szerepel a lista a címkén; (hiába, itt is az apró betűs részben van a lényeg…), hanem a Kozmetikai Alapanyagok Nemzetközi Nomenklaturájának angol nyelvű rövidítését takarja (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients).
Az alkotórészeket mennyiség szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni a terméken. A nagyító sajnos nem elég az értelmezéshez; többnyire angol és latin kifejezések egyvelegéről van szó, amit az egyszerű halandó csak az interneten található adatbázisok segítségével tud úgy-ahogy megfejteni. A gyártók ezt – törvényi szabályozatlansággal megtámogatva - ki is használják. Például egy gusztusos sárgabarack képével ellátott flakonon hiába szerepel a „naturals” fantázianév, hiába hangsúlyozza a gyártó a termék „értékes sárgabarackmag olaj tartalmát”, ha nem ellenőrzött natúrkozmetikumról van szó, azonnal kezdjünk el gyanakodni és olvassuk el az INCI listát. A sárgabarackmag olaj INCI elnevezése minden valószínűség szerint a lista közepén-végén kullog, ami azt jelenti, hogy csupán alibiből került néhány cseppje a termékbe. A szemtelenebb gyártók úgy használják csomagolásaikon a növények neveit és képeit, hogy a tégelyben egy szemernyi sem található meg ezekből a természetes anyagokból, pusztán a illatukat kölcsönzik a terméknek (azt is szintetikus formában).
Akkor mi is van főként ezekben a termékekben?
A víz után első helyen általában valamilyen kőolajszármazék áll (INCI: Petrolatum, Paraffinum liquidum, Cera Microcistallina, Mineral Oil, stb.), ami vékony filmréteggel vonja be a bőrt. Ez tünetileg bársonyos és puha bőrfelszínt eredményez, valójában azonban eltömíti a pórusokat és nem engedi lélegezni a bőrt, megakadályozza egészséges működését. Felhasználásuk oka az, hogy a növényi olajokhoz képest hihetetlenül olcsók, színtelen, szagtalan, sokáig elálló anyagok, ami a termékek piacképességét biztosítja.
A vizet és az ásványi olaj származékokat szintetikus emulgeáló szerekkel elegyítik, a krém maradék hányadát pedig kémiai hatóanyagok, sűrítőanyagok, állományjavítók, színezékek, illatanyagok és tartósítószerek alkotják. A tusfürdők, samponok a víz után legnagyobb mennyiségben szinte kivétel nélkül pár agresszív tenzidet (mosóaktív anyagot) tartalmaznak (Sodium Lauryl Sulfate, Sodium Laureth Sulfate, stb.), melyek a fogyasztói társadalom elvárásainak megfelelően erősen habzanak, viszont kiszárítják a bőrt és erős allergének. Ha valaki azt hinné, hogy a babakozmetikumok vagy a gyógyszertárban kapható kozmetikumok kivételt képeznek a fentiek alól, az sajnos téved. A gyógyszertárban kikevert kozmetikumok összetevőit még fel sem tüntetik a csomagoláson, a „csak patikai forgalomban kapható” gyári termékek pedig pusztán marketingfogásból kerültek oda, hogy a vásárló azt higgye, hogy ezekben a termékekben jobban megbízhat.
Mivel a kemikáliák folyamatosan bombáznak minket a különböző kozmetikumok használata során, hatásaik összeadódnak. (És itt most nem is beszéltünk a tisztítószerekről, élelmiszerekről, egyáltalán, az egész minket körülvevő világról…)
Ennek a honlapnak nem célja, hogy felsorolja a kozmetikumok káros összetevőit és azok hatásait elemezze. Számos oldalt találhatunk már az interneten, amelyik a hagyományos kozmetikumok hátulütőivel foglalkozik, érdemes ezeket az oldalakat tanulmányozni. Mindazonáltal a laikus fogyasztónak nincs könnyű dolga, mert az ún. méreganyaglisták sem egységesek. A gyártók és forgalmazók oldalain (illetve a függetlennek látszó, valójában egy bizonyos márka szekerét toló oldalakon) található listák természetesen a konkurens termékekben található anyagokat szidják, jóllehet a saját termékeik sem mentesek minden káros anyagtól – ami persze saját megítélésük szerint nem káros…
És hogy kinél működik a kozmetikumok ránctalanító hatása?
A gyártók arca biztosan kisimul, hisz a kozmetikai ipar hihetetlenül nagy üzlet! A hagyományos alapanyagok olyan olcsók, hogy még a csomagolás is többe kerül, mint maga a kozmetikum. Ennél már csak a termék marketingjére költenek többet, de az összköltség még mindig arcpirítóan kevés ahhoz képest, amit végül a vásárló a boltban kifizet a termékért. A gyártók lobbija pedig – sok más jövedelmező iparághoz hasonlóan –, oly sikeres, hogy még mindig nincs kellő törvényi szabályozás az emberi egészség védelme érdekében.
Ebben a helyzetben egyet tehetünk: saját magunk próbáljuk megóvni az egészségünket azzal, hogy tájékozódunk, és nem dőlünk be a reklámmeséknek.