Ha itt a gyógynövények begyűjtésének ideje, ne sajnáljuk az időnket erre a foglalatosságra, mert az eredmény – télire begyűjtött gyógynövények látványa, a mindig kéznél lévő gyógyteák, a tinktúrák, olajos kivonatok készítésének gyönyörűsége és persze a belőlük készült natúrkozmetikumok – nagyon sok örömet fognak nyújtani nekünk. Van jó néhány alapszabály, amit be kell tartanunk, ha elszántuk magunkat a saját fitotékánk megalapítására.
Néhány alapfogalom
A gyógynövények azon részeit, melyek a gyógyászatban és a kozmetikában hasznosítható hatóanyagokat tartalmaznak, drogoknak hívjuk. Ezek lehetnek: virág, levél, virágos hajtás, az egész növény, gyökér, termés, mag, kéreg. Nem mindegy, hogy az egyes drogokat hol mikor és milyen módon gyűjtjük be.
Hol?
Forgalmas, szennyezett levegőjű helyektől távol, de semmiképp sem természetvédelmi területen. Igyekezzünk tiszta, pormentes helyről gyűjteni, mert a gyógynövényt feldolgozás előtt nem szerencsés megmosni.
Mikor?
Minden drognál van egy ideális időpont, amikor érdemes begyűjteni, mert hatóanyag-tartalma akkor a legnagyobb. Erről a szakirodalomból tájékozhatunk. Néhány alapszabály mindig érvényes: esős időben nem gyűjtünk gyógynövényt. Optimális esetben három napos, száraz nap után, a délelőtti órákban érdemes a növényt leszedni. Gyökeret kora tavasszal vagy késő ősszel, amikor a növény minden ereje visszahúzódik a gyökérbe.
Hogyan?
Csak akkor szedjük le a növényt, ha biztosak vagyunk benne, hogy a keresett alanyt találtuk meg, és csak egészséges növényeket válasszunk. Vászonzsákba, vagy szakajtóba tegyük, esetleg kartondobozba, de semmiképp sem műanyag zacskóba. Megoszlanak a szakkönyvek tanácsai arra vonatkozóan, hogy szabad-e fémeszközzel (késsel, ollóval) levágni a növényt, van, aki erre a célra kizárólag a kerámia kést javasolja. A növényeket úgy kell gyűjteni, hogy ne veszélyeztessük az adott populációt, mindig hagyjunk elegendő alanyt a területen, hogy biztosítva legyen a megújulás, és ne tépjünk ki gyökerestől növényt, ha csak a föld feletti részére van szükség.
És ezután?
Ha begyűjtöttük a kívánt mennyiséget, otthon gondosan válogassuk át a zsákmányt. Szabadítsuk meg minden beteg, koszos, állatrágta vagy állatpiszkolta résztől, rajtmaradt bogárkáktól, nem a droghoz tartozó növényi részektől. Meg fogunk lepődni, mekkora minőségi különbség van az ilyen módon előkészített növények és a kereskedelmi áru között. Az átválogatás után a további célunknak megfelelően dolgozzuk fel a növényeket. Ha gyógyteának szeretnénk tartósítani a növényt, akkor nincs más dolgunk, mint függesztve vagy légáteresztő anyagon (pl. kifeszített gézlap) szétterítve nem túl meleg, szellős, árnyékos helyen (pl. kamra, padlás vagy tornác) megszárítani.
A következőkben a növényi kivonatok fajtáival ismerkedhetnek meg, illetve készítésükhöz is találnak leírásokat, ötleteket.
Gyógynövénypárlatok | Tinktúrák | Olajos kivonatok |
Hasznos források, szakirodalom:
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
Rápóti - Romváry: Gyógyító növények
Szabó - Lopes: A bükki füvesember gyógynövényei
Határozó könyvek:
Babulka Péter: Ismerjük fel a vadon termő gyógynövényeket!
Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó