A bőrünkről való megfelelő gondoskodás egyik alapvető eleme a kielégítő fényvédelem. Nemcsak a napégés kellemetlen tüneteinek kivédésében fontos, de segítségével megelőzhetjük a bőr idő előtti öregedését, és csökkenthetjük a különböző daganatos megbetegedések kialakulásának valószínűségét. Szakértőnk, Dr. Vukics Viktória PhD. szakcikkében átfogó képet ad arról, mire kell figyelnünk:
Egyre jobban ismert, és többek által tapasztalt tény, hogy a tömegkozmetikumokban alkalmazott kémiai UV-szűrők ugyan megfelelő védelmet biztosítanak, de egyes esetekben irritáló, gyulladáskeltő vagy allergizáló hatásúak lehetnek. Magától értetődő, hogy a natúrkozmetikumok iránt elköteleződött krémkeverő a fényvédelem területén is a legtermészetesebb megoldást keresi. Ezért egyre fokozódik az igény az olyan természetes eredetű fényvédő komponensek iránt, amelyek rövid és hosszú távon egyaránt igazoltan hatékonyak, ugyanakkor biztonsággal használhatók. Részben erre a természetes igényre válaszul, részben az internet cenzúrázatlan működésének eredményeként egyre több ismert és kevésbé ismert anyagot (pl. zsíros olajat, növényi kivonatot, festékanyagot, vitamint) kiáltanak ki bátran – akár önállóan is – használható fényvédőnek, amelyek a fenti kritériumunknak csak részben vagy egyáltalán nem felelnek meg. Hatásosságuk gyakran nem bizonyított, a nekik tulajdonított SPF-értékről hitelt érdemlő irodalmi adat, vizsgálat nem tanúskodik, éppen ezért biztonságos alkalmazásuk is erősen kérdéses.
Felelősséggel kell azonban választanunk és ajánlanunk a kínálkozó alapanyagok közül, hiszen erre a területre fokozottan igaz, hogy a bőrünket visszük a vásárra!
A napsugárzás jó és rossz hatásai
A napfénnyel bőrünket ért ultraibolya sugárzás különböző hullámhosszú tartományokból áll, amelyek energiájuktól függően eltérő mélységben tudnak behatolni a bőrbe, ezért a bőrre gyakorolt hatásuk is különböző.
UVC A legnagyobb energiájú és legveszélyesebb UV-sugárzás. Ideális esetben nem éri el a földfelszínt, mert a légköri oxigén és ózon csaknem teljesen elnyeli. A védő ózonburok az erősödő levegőszennyezés miatt azonban folyamatosan gyengül (lsd. ózonlyuk).
UVB Az ultraibolya sugárzásnak csak 4-5 %-át teszi ki. Rövid távon irritációt és a napégés tüneteit (pl. gyulladás, ödéma, hámlás) eredményezi, hosszú távon pedig rákos elváltozások kialakulásához vezethet. Kismértékben a szervezet számára azonban hasznos. A D3-vitamin bőrben való szintéziséhez szükséges, hogy naponta 10-15 percig a bőrt kis felületen (pl. arc, kézfej) UVB-sugárzás érje.
Negatív hatása a legfelső bőrréteg, az epidermisz alkotóinak oxidációjához és az immunrendszer gyengítéséhez köthető. Reaktív szabad gyökök generálásán és bizonyos sejtkárosító enzimrendszerek aktiválásán keresztül károsítja a fehérjéket, lipideket, nukleinsavakat (DNS).
UVA Az ultraibolya sugárzás több, mint 90 %-át alkotja. Az alsóbb bőrrétegekbe (dermisz) jutva, annak szerkezetét és fontosabb alkotórészeit károsítva felgyorsítja a bőr öregedési folyamatait, hosszú távon pedig jelentősen növeli a rákos folyamatok kialakulásának valószínűségét.
A bőr idő előtti öregedését erősítve a döntően az UVA-sugárzás felelős az olyan elváltozásokért, mint a rugalmasság elvesztése, a ráncosodás, a pigmentfoltok kialakulása, a gyengült tápanyagellátás és immunvédelem.
Hogyan védekezhetünk az UV-sugárzás káros hatásai ellen?
A fényvédelem legegyszerűbb módja, ha megfelelő ruházattal fedve óvjuk a bőrünket a napsugárzástól, illetve kerüljük a veszélyesebb órákban a napon való tartózkodást. Ez természetesen nem minden élethelyzetben kivitelezhető, ezért fontos, hogy legyen megfelelő napvédő a tarsolyunkban, mely biztonságos és egyben ártalmatlan fényvédő komponenseket tartalmaz.
Apró tükrök a bőrünkön
A legkevésbé irritálóként számon tartott fényvédő komponensek a fizikai fényvédők. A cink-oxid és titán-dioxid valamint keverékeik tartoznak ebbe a kategóriába. Apró tükrökként működve verik vissza a bőrfelszínről mind az UVA- mind az UVB-sugarakat, ezáltal megakadályozzák a bőrben való elnyelődésüket. Széles spektrumú védelmet biztosítanak, vagyis védenek mind a napégés mind a hosszútávú károsodások kialakulása ellen.
Minél apróbb a szemcséik mérete, annál egyenletesebben tudják befedni a bőrfelszínt, annál nagyobb a fényvisszaverő felület és a hatékonyság, illetve annál kevésbé képeznek opálos-fehér bevonatot a bőrön. Éppen ezért a mikrométeres szemcséjű változatok mellett az elmúlt évtizedekben nanoméretű változataik is széles körben elterjedtek, a kereskedelemben kapható fényvédő készítmények szinte kizárólag nanoszemcsés fizikai fényszűrőket tartalmaznak. Nincs ez másként az ellenőrzött natúrkozmetikumokkal sem, hiszen a nanoszemcsés fényszűrő alakalmazása nem tilos ezekben a készítményekben. Az utóbbi években ugyanakkor egyre nagyobb figyelem irányult a nanoszemcsék biztonságos alkalmazásának kérdésére. Kérdésként fogalmazódott meg, vajon ezek az apró szemcsék képesek-e a mélyebb bőrrétegekbe és az érrendszerbe behatolni. Ezt megválaszolandó számos laboratóriumi és klinikai tesztrendszerben vizsgálták a cink-oxid és titán-dioxid nanoszemcséi és a belőlük készült napvédők bőrön keresztüli felszívódását. Ezidáig ártalmasságukat hozzáférhető, hitelt érdemlő eredmények nem igazolják. Ezért is döntött úgy több nemzetközi hatóság és minősítő szervezet (pl. European Comission; Australian Government; US Government; Bundesinstitut für Risikobewertung Deutschland), hogy használatukat – maximum 25 %-os koncentrációban, meghatározott feltételek mellett – nanoformában is engedélyezi és ajánlja.
Ezek a feltételek rendelkeznek a cink-oxid és titán-dioxid szükséges tisztaságáról és kristályformájáról, az elfogadott szemcseméret-eloszlásról, a maximálisan engedélyezett fotokatalitikus aktivitástól és a bevonóanyagokról is. A fizikai fényvédők alkalmazásával kapcsolatban ugyanis egy másik kockázati faktort jelent, hogy a cink-oxid- és titán-dioxid-szemcsék UV-sugárzás és víz jelenlétében fokozzák a káros szabad gyökök keletkezését (ún. fotokatalitikus aktivitás). Ezt az ugyancsak ellentmondásos tulajdonságukat kiküszöbölendő, a fényvédő szemcséket a gyártók semleges bevonattal látják el, így teszik használatukat biztonságossá. A leggyakoribb, natúrkozmetikumokban is használható bevonóanyagok az alumínium- és szilícium-oxidok. A két fizikai fényvédő közül a titán-dioxid rendelkezik jelentősebb fotokatalitikus aktivitással. Nanoszemcsés változatának használata csak bevont formában engedélyezett. A cink-oxid esetében a fotokatalitikus aktivitás kevésbé kifejezett, mind a mikro- mind a nanoszemcsés változat bevonat nélkül is felhasználásra kerülhet.
Szűr, mint egy napszemüveg
Az UV-szűrő kifejezést sokszor tévesen a fényvédő szinonimájaként használják. Az eredeti értelemben vett UV-szűrők különleges kémiai szerkezetükből adódóan az UV-sugárzást képesek elnyelni, ezáltal megakadályozzák, hogy az a mélyebb bőrrétegekbe jutva kifejthesse káros hatásait. A legtermészetesebb UV-szűrő a bőrünkben található festékanyag, a melanin, mennyisége az UV-sugárzás hatására megnő, bőrünk „lebarnul”. UV-szűrő tulajdonságúak a tömegkozmetikumok szerves hatóanyagai és a növényekben (pl. gyógynövények, gyümölcsök, zöldségek, zöldtea) megtalálható flavonoidok is. Az UV-szűrő molekulák az elnyelt energiát mozgások-rezgések vagy hőtermelés formájában vezetik le, a másik lehetőség, hogy maguk kevésbé ártalmas gyökké alakulnak, amelyeket azután a bőr antioxidáns rendszere képes semlegesíteni. A gyökké alakulni és oxidálódni képes UV-szűrők biztonságos használatának feltétele, hogy lehetőleg a bőr elszarusodott, nem élő rétegében maradjanak, illetve megfelelő mennyiségű antioxidáns álljon rendelkezésre a közömbösítésükhöz.
Az egyes UV-szűrő komponensek szelektivitásában nagy különbségek lehetnek. Vannak molekulák, amelyek csaknem a teljes UV-tartományt képesek elnyelni, vagyis széles spektrumú fényvédők lehetnek, míg más molekulák csak az UVB-tartományt szűrik meg, vagyis az UVA-sugarak hosszútávú káros hatásai ellen nem nyújtanak védelmet.
Málnamagolaj, mint UV-szűrő?
Az utóbbi években gyakran fényvédő tulajdonsággal felruházott, telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok valóban képesek az UV-sugarak elnyelésére, ilyen értelemben UV-szűrő tulajdonságúak lehetnek. Alkalmazásuk biztonságosságával kapcsolatban azonban felmerül néhány kérdés. A tömegkozmetikumokban használatos szerves UV-szűrőkhöz hasonló módon a fény hatására belőlük keletkező szabad gyökök az élő bőrrétegekben irritációt, gyulladást, káros immunreakciókat válthatnak ki, ezt a jelenséget az olajok fényérzékenyítő tulajdonságának nevezzük. Ezt a nem kívánt hatást egyéb antioxidáns összetevők hozzáadásával lehet megelőzni, illetve a fényvédő hatást legtöbbször eleve olyan olajoknak tulajdonítják, amelyek antioxidáns kísérőanyagokban gazdagok. Sokkal fontosabb kérdés, hogy kevéssé ismert ezen olajok UVA-sugarakat közömbösítő tulajdonsága. Ráadásul bizonyos esetekben, mint pl. a málnamagolaj, ezen olajok UVA-szűrő tulajdonsága kimondottan csekély, ezért ezek széles spektrumú fényvédőként, vagyis egyedüli fényvédő komponensként nem használhatók. Használatuknál ugyan azt tapasztalhatjuk, hogy alacsony fényterhelés esetén, rövid távon megelőzhetik a napégés tüneteit, de az UV-sugárzás hosszútávú, káros hatásai ellen nem nyújtanak bizonyítottan kielégítő védelmet.
Elengedhetetlen antioxidánsok
A fényvédelem terén az antioxidánsok alkalmazása a meg nem állított sugárzás által keltett káros szabad gyökök semlegesítésében illetve az UV-szűrő molekulák regenerálásában rejlik. A szabad gyökök közömbösítése révén pl. elejét veszik a gyulladásos folyamatoknak, segítik a sebgyógyulást, a bőr regenerálódását, csökkentik a pigmentfoltok kialakulásának valószínűségét, megállítják vagy lassítják a bőr idő előtti öregedését okozó folyamatokat. Az antioxidáns hatású vitaminok, növényi kivonatok és hatóanyagok a napvédő készítmények különösen értékes kiegészítő komponensei, amelyek a fényvédő hatást (SPF-értéket) számokkal nehezen jellemezhető módon, de akár jelentősen meg is növelhetik. Antioxidáns tulajdonságú hatóanyagok (a teljesség igénye nélkül): E-vitamin, zöldtea-kivonat, ázsiai gázlókivonat, fitoszterolok (avocadin, sheavaj), bisabolol, aloegél, propolisztinktúra.
Honnan tudhatom, hogy a napvédőm megfelelő védelmet biztosít-e?
A rövid- és hosszútávú káros hatások ellen csak azok a napvédő készítmények nyújtanak kielégítő védelmet, amelyek mind az UVA-, mind az UVB-sugarakat képesek megfelelő mértékben közömbösíteni.
Az UVB-sugarak elleni védelmet az ún. SPF (sun protecting factor) értékkel jellemezhetjük. Az SPF faktor az UVA-sugárzással semmilyen összefüggésben sincsen. Általánosan elterjedt, de téves nézet, hogy a kétszeres SPF-faktor kétszeres védelmet nyújt. Ezzel szemben azt állíthatjuk, hogy míg egy SPF=25 napvédő az UVB- sugarak 96 %-át blokkolja, addig ez az érték egy SPF=50 napvédőnél 98 %. Nincsen olyan napvédő, amely az UV-sugarakat teljes mértékben közömbösíteni tudná, de erre nincs is szükség. A napvédők mellett a bőrbe bejutott UV-sugarak egy jelentős részét a szervezet saját antioxidáns rendszere is képes semlegesíteni, másrészt valamekkora UV-expozíció (pl. a D-vitamin-termelés fenntartásához) a szervezet számára szükséges. Talán éppen ezen megfontolásokból a WHO (World Health Organization) kisgyermekek esetén is pusztán 30 feletti fényvédő faktorú napvédők használatát javasolja, az Európai Unió szabályozása szerint pedig az SPF=30-50 érték nagy védelemnek, a legmagasabb feltüntethető SPF=50+ érték ugyanakkor nagyon magas védelemnek számít. Akármilyen napvédő használata mellett döntsünk is, mindig gondoljunk azonban rá, hogy ígért hatékonyságukat csak akkor tudják kifejteni, ha megfelelő mennyiségben (vastagságban) és gyakorisággal alkalmazzuk őket. A túlzottan magas SPF-érték gyakran hamis biztonságba ringatja a használót. Ne feledjük, hogy az SPF=50+ napvédők esetén is kétóránként ismételt felvitel ajánlott, és a vízálló napvédők tartóssága is általában csak 60-90 perc.
Az ideális napvédőnek az UVB- mellett a mélyebbre hatoló, hosszú távú hatásokért felelős UVA-sugarakat is közömbösítenie kell. Az UVA-sugarak elleni védelmet az ún. UVAPF-értékkel jellemzik. A legújabb európai szabályozásnak megfelelően csak az a napvédő használhatja a „szélesspektrumú” elnevezést és tüntetheti fel csomagolásán az UVA-védelem emblémát, amelyre igaz, hogy az UVAPF-érték az SPF-faktor legalább egyharmada és az UV-spektrum lefedettségét jellemző, ún. kritikus hullámhossz (critical wavelength) 370 nm felett van. Ezeknek az igen szigorú feltételeknek kevés, a natúrkozmetikumokban is használható fényvédő adalék képes megfelelni, ezek közé tartozik a megfelelő bevonattal ellátott mikroszemcsés titán-dioxid és az ezzel készült termékek (pl. Parasol).
Mikor szükséges a napvédelem? – az UV-index
A napsugárzás „erősségét” az ún. UV-index segítségével jellemezhetjük. Az UV-index egy általában 0 és 10 közé eső érték, amely a napégést okozó UVB-sugárzás erősségét mutatja számunkra. 0-3 között nincs leégésveszély, 3-5 között mérsékelt, 5-7 között jelentős, 7-8 között fokozott, 8 fölött pedig extrém magas a leégés veszélye. A WHO 3 fölötti UV-index értékek esetén határozottan napsugárzás elleni védelmet javasol. A Föld különböző pontjain a hónaptól, felhőzöttségtől, tengerszint feletti magasságtól stb. függően az év minden napján különböző UV-index értékek mérhetők.
