logo

Natúrkozmetikumok
sajátkezűleg

 
facebook-40 rss-40  mail-40 home-40

Készítsd magad a natúrkozmetikumaidat!

Krémkeverés alapok

Emulziók testreszabása

Milyen okból változtatunk egy receptúrán?

Előfordulhat, hogy egy meglévő receptet, amit már ismerünk, kicsit más formában szeretnénk megvalósítani. Néha hiányzik éppen az egyik hozzávaló, vagy tudatosan ki szeretnénk hagyni egy-egy összetevőt (mert pl. a bőrünk érzékenyen reagál rá vagy mert egyszerűen nem szeretjük valamiért), de az is lehet, hogy ilyen módon egy másik hatást, célt szeretnénk elérni a kozmetikummal (pl. növelni a gyulladáscsökkentő hatását). 

Azt figyelembe kell venni, hogy egy adott receptúra - jobb esetben - tudatosan lett megtervezve, és a benne lévő összetevőknek és arányuknak megvan a szerepe, ezért bármit is változtatunk rajta, számolni kell azzal, hogy a kivett alapanyag hatása kikerül a krémből és a helyette beletett anyagé fog érvényesülni.

A következő tanácsokkal a recept tervezéshez egyáltalán nem értő kencekeverők is bátran módosíthatják a recepteket. Akinek már van gyakorlata ebben, az természetesen sokkal több szempontot figyelembevéve ennél nagyobb beavatkozásokat is tehet.

Szabályok az emulgeátort tartalmazó emulziók testreszabásához

Az emulziókban a zsírfázis és a vízfázis összmennyiségét alapszabályként szabadon variálhatjuk - lényeg, hogy az arányok megmaradjanak. Az összetevők cserélgetésével kísérletezhetünk lágyabb vagy testesebb konzisztenciájú krémekkel is.

A zsírfázis összmennyiségét szabadon variálhatjuk a következők szerint:

  • A felhasznált olajokat és azok mennyiségét az összmennyiségen belül szabadon változtathatjuk. Pl. ha összesen 4 gramm olaj szerepel a receptben, választhatunk másfajta olajokat és a 4 grammot tetszés szerint feloszthatjuk közöttük (pl. egyféle olajból 4 gramm, kétféle olajból 2-2 gramm stb.). A szkvalánt is az olajokhoz számítjuk. Figyelembe kell venni, hogy alapolajat csak alapolajjal helyettesítünk, nem cserélhetjük le pl. a teljes zsírfázist egy hatóanyagolajra, mert ugyan az emulzió így is létre fog jönni, de kozmetikai szempontból a krém több bajt hozhat, mint hasznot. Az olajokat - hacsak nem a krém hatásának megváltoztatása a célunk - érdemes hasonló zsírsavszerkezetű olajokkal helyettesíteni (lásd az egyes olajok leírásánál).
  • A zsírokat - sheavajat, kakaóvajat, avocadint - tetszés szerint kombinálhatjuk. Avocadinból azonban egy kis adag krémhez elegendő 0,5g. Ha kihagyjuk az avocadint valamilyen okból, akkor mennyiségét akár az olajokra, akár a zsírokra rászámíthatjuk. Ha figyelembe szeretnénk venni, hogy egy fitoszterolkészítményt hagyunk el, attól függően, hogy hatását legalább részben meg akarjuk-e tartani, fitoszterolokban gazdag helyettesítőt számítsunk helyette, tehát sheavajat vagy pl. avokádóolajat.
  • Ha a méhviaszt el akarjuk hagyni, cseréljük ki kakaóvajra, vagy sheavajra, de ekkor a krém konzisztenciája lágyabb lesz. Az ún. hűtőkenőcs receptekből nem hagyható el a méhviasz, mert ez szolgál emulgeátor helyettesítőként. Ugyanígy azokban a receptekben, ahol a méhviasz társ-emulgeátorként van jelen, bajt okozhat az elhagyása.
  • A cetilalkohollal hasonló a helyzet, mint a méhviasszal, de még nagyobb esély van rá, hogy a receptben segéd(társ)emulgeátori szerepet is ellát.
  • Az emulgeátort alaposabb tapasztalat nélkül ne cseréljük le, vagy csak olyan anyagra, amely hasonló tulajdonságú (pl. Emulsant Plantemulsra).

A vízfázis összmennyiségét szabadon variálhatjuk a következők szerint:

  • A víz helyett használhatunk bármilyen párlatot vagy aloe verát. Figyelembe kell venni a vízfázis pH értékét. Ha aloe verával vagy más, erősebben savas (3-4-es pH-jú) anyaggal helyettesítjük a vizet, akkor a tejsavat el kell hagyni a receptből. Ugyanígy, ha olyan receptben, ahol a teljes vízfázist egy virágvíz adta, vizet szeretnénk használni, és emellett Rokonsallal tartósítani, akkor valószínűleg szükség lesz 50 g-onként 1 csepp tejsavra a megfelelő pH eléréséhez.
  • Ha további (vagy több) vízoldékony hatóanyagot szeretnénk tenni egy krémbe, a mennyiségét egyszerűen vonjuk le a víz mennyiségéből. Ugyanígy, ha el szeretnénk hagyni egy hatóanyagot, számoljuk hozzá mennyiségét a vízhez.
  • Ha a krémekből elhagyjuk a gélképzőt, a krém konzisztenciája lágyabb, esetleg folyós lesz. Azoknál a géleknél, ahol a gélszerkezet adja az "összetartóerőt", nem lehet elhagyni a gélképzőt (pl. emulgeátor nélküli krémgélek vagy vizes gélek). Előfordulhat az is, hogy a gélképző segíti az emulzió kialakulását és az emulgeátor ennek segítségével van a minimumára beállítva, ekkor is kérdéses lehet az emulzió sikere a gélképző nélkül. A lysolecitines krémekhez elengedhetetlen a gélképző és más konzisztencianövelő anyagok használata a megfelelő sűrűség és stabilitás elérésének érdekében, mivel a lysolecitin önmagában semmilyen konzisztenciát nem ad. A Solagum gélképzőt kb. feleannyi xantán transzparenssel tudjuk helyettesíteni (és fordítva). Fontos tudni, hogy több száz gélképző létezik a piacon csak xantánból, és mindnek más tulajdonságai vannak, így a fenti tanácsok csak az általunk forgalmazott anyagokra vonatkoznak.
  • Bármelyik recepthez adhatunk hialuronsavat. Ehhez tegyünk egy késhegynyi hialuronsavat egy teljesen száraz főzőpohárba és a receptben szereplő glicerinmennyiséget mérjük rá. Keverjük el alaposan, és csak ezután mérjük rá a többi vizes fázist, így helyezzük a poharat a vízfürdőbe.
  • A tartósítószert nem szabad elhagyni vizes fázist tartalmazó kozmetikumokból. Annyit tehetünk, hogy a rendelkezésünkre álló megoldásokból a nekünk megfelelőt választjuk és figyelembe vesszük mind az adagolását, mind a felhasználási feltételeit. Ilyen módon a Rokonsalt lecserélhetjük Leucidalra, de vegyük figyelembe, hogy a Leucidalból 3%-ra van szükség, és ezt a plusz 2%-ot vonjuk le a vízfázisból, valamint biztosítsuk a maximális higiéniát és megfelelő tárolórendszert. Ha a Leucidalt cserélnénk Rokonsalra, akkor pedig az 5.5 körüli pH biztosításáról nem szabad megfeledkeznünk és természetesen itt is változnak a mennyiségek.