logo

Natúrkozmetikumok
sajátkezűleg

 
facebook-40 rss-40  mail-40 home-40

Készítsd magad a natúrkozmetikumaidat!

Krémkeverés alapok

A növényi olajok és zsírok stabilitása

Növényi olajaink eltarthatósága, avagy mi okozza az avasodást

A kozmetikumokban használt olajok és vajak a levegővel érintkezve hosszabb-rövidebb idő után oxidálódnak, amit mi avasodásként érzékelünk. Megváltozhat az illatuk, ízük, színük, illetve olyan bomlástermékeik keletkeznek, amelyek a bőrben nem kívánt hatásokat válthatnak ki.

Az olajok és vajak eltarthatósága, avasodásra, oxidációra való hajlamuk elsősorban attól függ, milyen arányban tartalmaznak telített és telítetlen zsírsavakat, illetve jelen vannak-e bennük stabilizáló, védő antioxidáns vegyületek, mint pl. az A és E-vitamin vagy a karotinoidok.

A levegő oxigénje a zsírsavak telítetlen kötéseivel reagál, ezért a telített zsírsavak stabilabbak. Ennek megfelelően a telített zsírsavakban gazdag vajak és olajok (pl. sheavaj, kakaóvaj, kókuszvaj) hosszabb ideig eltarthatók. Hasonlóan, viszonylag nagyobb eltarthatósággal és stabilitással rendelkeznek a csak egyszeresen telítetlen olajsavban gazdag olajok: pl. mandulaolaj, sárgabarackmag olaj, szilvamagolaj, avokádóolaj, makadámiadió-olaj. Különösen igaz ez akkor, ha az olaj antioxidáns vitaminokban is gazdag, mint pl. az argánolaj és a szezámolaj. A többszörösen telítetlen zsírsavakban (linolsav, alfa- és gamma-linolénsav) gazdag olajok – bár rendkívül értékes hatóanyagok –, rövidebb ideig eltarthatók. Ilyenek pl. a vadrózsaolaj, gránátalma magolaj, ligetszépeolaj, inkamogyoró-olaj.

Egyes különleges összetételű olajok nem illeszthetők be a fenti besorolásba. Ilyen a jojobaolaj, amely kiemelkedő oxidációs stabilitással bír, olajkeverékekben pedig oxidációs szempontból védő hatású.

Hogyan befolyásolja a hőérzékenység az olajok feldolgozását?

Hosszabb ideig tartó melegítés hatására az olajokban az avasodáshoz hasonló oxidációs reakciók játszódhatnak le. Ez elsősorban a 100-120°C fölötti tartományra igaz, az emulgeáláshoz ajánlott 70-80°C körüli hőmérsékleten csak kevéssé jellemző. Hasonló mondható el az A és E-vitamin tartalommal kapcsolatban. Irodalmi adatok szerint a hőérzékeny vitaminok bomlása 50°C fölött kezdődik és 100°C fölötti válik igazán jelentőssé. Mindezek fényében az értékes, többszörösen telítetlen zsírsav komponensek és a vitamintartalom védelme érdekében a relatíve hőérzékeny olajokat (pl. vadrózsaolaj, gránátalma magolaj, ligetszépeolaj, inkamogyoró-olaj, avokádóolaj, argánolaj) lehetőség szerint a kézmeleg emulzióhoz vagy a felmelegített, vízfürdőből kivett zsírfázishoz adjuk. Ha az olajat mégis a zsírfázissal együtt kell melegítenünk, ez lehetőleg rövid ideig történjen, kerüljük a zsírfázis túlmelegedését.

A kozmetikumkészítés során más szempontból, de szintén körültekintést igényel a kakaóvaj feldolgozása. A telített zsírsavakban gazdag kakaóvaj sajátságos kristályszerkezettel rendelkezik, természetes állapotában a stabil, 34-35°C körüli olvadáspontú változatot tartalmazza, ezért szobahőmérsékleten szilárd. Hőérzékenysége abban rejlik, hogy 40°C fölé melegítve alacsonyabb (17-22°C) olvadáspontú módosulatok keletkezhetnek, ilyenkor a kakaóvaj nehezebben vagy egyáltalán nem tud megszilárdulni. Ezért a kakaóvajat lehetőség szerint a már homogén, vízfürdőből kivett zsírfázisban kevergetve olvasztjuk meg.

Másfajta nehézséget jelent, hogy a nagyobb mennyiségű (min. 2-3%) olvasztott sheavajjal készült kozmetikumok kihűlés közben csomósodásra hajlamosak. A csomósodás hátterében a sheavaj különböző kristályszerkezetű módosulatainak, valamint értékes fitoszterol komponenseinek eltérő dermedési tulajdonsága áll. Lassan hűtve a különböző olvadáspontú komponenesek néhány különálló kristályosodási mag köré rendeződve dermednek meg, a kozmetikum konzisztenciája lágyabb, könnyebben kenhető lesz, de gyakran nagyobb csomókat tartalmaz. Ha viszont a megolvasztott sheavajat hűlés közben folyamatosan keverjük, vagy pl. hűtőszekrénybe, fagyasztóba téve gyorsan megdermesztjük, akkor több mag köré rendeződött kisebb kristályok keletkeznek. A kozmetikum konzisztenciája szilárdabb, felszíne simább és egyenletesebb lesz.

Az olajok szerepe a fényérzékenység és fényérzékenyítő tulajdonság tükrében

Erős napfény (UV-sugárzás) vagy akár a nagy nyári meleg hatására a telítetlen zsírsavakban gazdag olajokban oxidációs reakciók játszódhatnak le, a keletkező bomlástermékek pedig irritációt, gyulladást, pigmentfoltok keletkezését válthatják ki. Ez a jelenség áll az olajok fényérzékenységének és egyben fényérzékenyítő tulajdonságának hátterében.

Éppen ezért a többszörösen telítetlen olajok (pl. vadrózsaolaj, gránátalma magolaj, inkamogyoró-olaj, szőlőmagolaj) használatát a fénynek kitett bőrfelületen célszerű kerülni. Ezeket az értékes hatóanyag olajokat inkább az éjszakai ápolásra szánt termékekbe tervezzük, a nappali kozmetikumokban lehetőség szerint nem vagy csak kis mennyiségben használjuk.

Az egyszeresen telítetlen zsírsavakban, illetve az antioxidáns összetevőkben gazdag olajok (pl. mandulaolaj, argánolaj, szezámolaj, sárgabarackmag olaj, avokádóolaj, makadámiadió- olaj) oxidációstabil olajokkal és vajakkal (pl. sheavaj, kókuszvaj, kakaóvaj, jojobaolaj, szkvalán, kozmetikai olaj) keverve a mindennapi nappali ápolásra szánt kozmetikumokban is biztonsággal alkalmazhatók, de használatuk napvédő készítményekben nem ajánlott.

Napvédő készítményeket lehetőség szerint csak oxidációs szempontból stabil olajokkal és vajakkal, szélesspektrumú (az UV-sugárzás hosszútávú káros hatásai ellen is védelmet nyújtó) fényvédőkkel, valamint antioxidáns hatóanyagokkal készítsünk.