Mi kerül a tégelyembe?
A legfontosabb, hogy az otthon előállított kozmetikumunkba garantáltan csak az kerül, amit mi beletettünk. Vagyis természetes növényi olajok és zsírok, gyógynövénykivonatok, virágvizek és más bőrbarát alkotóelemek.
Ha mi határozzuk meg kozmetikumaink összetevőit, akkor kitapasztalhatjuk, hogy mely anyagok jók a bőrünknek, esetleg melyek okoznak érzékenységet. Akár a legegyszerűbb krémeket, balzsamokat is választhatjuk, mindössze három-négy összetevővel.
Az elején, különösen, ha valaki a hagyományos kozmetikumokról áll át a természetes kozmetikumokra, javasolt is, hogy az egyszerűbb, kevés hatóanyagot tartalmazó termékektől haladjon a bonyolultabb összetevőjű kozmetikumok felé. Így biztosan nem terheli túl a bőrt, amelynek időre van szüksége az átállásra. A hagyományos kozmetikumok nem hagyják a bőrt működni, eltömítik a pórusokat, akadályozzák az önszabályozó funkcióit. Előfordulhat, hogy az átálló bőr átmenetileg nyugtalanul reagál, de idővel, ha hagyjuk működni, visszanyeri önszabályozó képességét, megújul. Évtizedek óta makacs száraz bőrből normál bőr lesz. Hiszen senki nem születik normál, száraz, vagy zsíros bőrtípussal, csak bababőrrel, amit azonban azonnal elkezdenek „ápolni”. A helytelen ápolás, a helytelen táplálkozás, stressz, légszennyezettség, stb. mind kihatással van arra, hogy kinek milyen állapotba kerül a bőre.
A házi kozmetikumkészítéshez az alapanyagok széles skálája kapható. A hidegen sajtolt olajok, zsírok, növényi emulgátorok, vitaminok és a többi professzionális alapanyag segítségével a legegyszerűbb emulziótól a leggazdagabb luxuskrémig rengeteg recept megvalósítható.
Különlegessé tehetjük kozmetikumainkat saját készítésű gyógynövénypárlatokkal, vagy tinktúrákkal. Ideális, ha ezeket a gyógynövényeket a saját kertünkben vagy balkonunkon tudjuk termeszteni, vagy kirándulásaink során begyűjteni és frissen felhasználni. Akinek erre nincs lehetősége, az vásárolhat szárított gyógynövényeket is.
Mi van a csinos bolti tégelyben?
A kereskedelemben található termékek esetében még az INCI felsorolás teljes értelmezése után sem derül ki egész pontosan, hogy milyen anyagokat tartalmaz az adott áru. Hogyan lehetséges ez?
Például nem derül ki, hogy finomított, vagy hidegen sajtolt olajat tartalmaz-e egy termék, amely azonban nagy minőségi különbséget jelent. A gyártók legtöbbször az értéktelenebb, finomított olajokat használják, mert szagtalanok, tovább eltarthatók, nem csillognak a bőrön, egyszóval a termék piacképességét biztosítják. (Lásd: Növényi olajok és zsírok)
Az sem nyilvánvaló, hogy egy-egy összetevő milyen további összetevőket tartalmaz. Például nem kell feltüntetni, hogy egy növényi kivonatnak mi az oldószere. Ez főleg a nem minősített kozmetikumok esetén rejthet csapdát (pl. propilénglikolos kivonatok).
Ha egy termék denaturált szeszt tartalmaz, nem jelzi az összetevői lista, hogy milyen anyaggal denaturálták az alkoholt. A nem minősített kozmetikumok biztos, hogy mérgekkel (pl. ftalátokkal) denaturált alkoholt tartalmaznak. (Sajnos a parfümök is...)
Bár az összetevők a felhasznált mennyiség alapján csökkenő sorrendben vannak felsorolva, nem derül ki a listából, hogy egy-egy anyag pontosan milyen mennyiségben van jelen egy termékben. Így fordulhat elő az, hogy egy argánolaj nevével fényezett arckrémbe csupán pár csepp argánolaj kerül, az is a finomított változatból.
A fentiekben maradtunk a jóindulatnál, és azt feltételeztük, hogy a gyártók pontosan azon receptúra szerint készítették a krémet, amely alapján eredetileg megkapták a piacra jutáshoz szükséges engedélyeket. Sajnos a valóság ennél sokszor kiábrándítóbb, hiszen ez gyakorlatilag a gyártók lelkiismeretére van bízva...