A rozácea viszonyag gyakran előforduló, főleg az arcbőrt érintő kórkép. Elnevezése a rózsafélékre utal, mivel a beteg arcát rózsás pirosság jellemzi, azonban üde rózsaligetek helyett a beteg számára csak a tüskék jutnak, mivel a rozácea egy igen sok kellemetlenséggel járó bőrjelenség.
Mi válthatja ki és mi hozhat enyhülést? Lehet-e ellene végleges megoldást találni, vagy csak karbantartani tudjuk? Milyen egyéb tünetekkel járhat együtt és milyen más kórképpel téveszthető össze? Ezekre a kérdésekre találnak választ szakértőnk, Dr. Vukics Viktória PhD. szakcikkében:
Mi a rozácea? – Tünetek és fázisok
A rozácea egy felnőttkorban, általában 30 éves kor felett megjelenő kórkép, amely nőket és férfiakat egyaránt érinthet. A megfigyelések szerint gyakrabban fordul elő világos bőrű, könnyen piruló egyéneknél – ezért is emlegetik angolszász területeken sokszor „kelta átok” néven.
A rozácea első tünete a külső és belső tényezőkre válaszul jelentkező erőteljes arcpír. A rozáceás betegek általában fokozott érzékenységgel reagálnak olyan hétköznapi tényezőkre (lsd. alább), amelyek normál esetben is pirosságot okozhatnak. A hosszabb-rövidebb, néha évekig eltartó, gyakori pirulással járó időszak után a betegek legtöbbjénél megjelennek a kapillárisokhoz köthető tünetek: az órákig vagy akár napokig tartó arcpír (eritéma), égő érzés, az általában az orrtőnél és az orcákon kirajzolódó hajszálerek (teleangiektázia). Szerencsére sokaknál ez az állapot állandósul és nem jelennek meg az előrehaladott rozácea súlyosabb tünetei. A rozácea következő szakaszát a gyakori vagy állandósuló, látszólag kiváltó okok nélkül megjelenő gyulladás jellemzi. A szinte folyamatos arcpír mellett göbök (papulák – apró kiemelkedések) és pusztulák (gennyes hólyagocskák) jelennek meg az arcon. Ez az állapot hasonlít az aknéra, néha akneiform rozácea néven is említik. A papulák és pusztulák ugyanúgy a szőrtüszők gyulladásai, de nem feltétlenül bakteriális eredettel. Csak kevés betegnél, főleg férfiaknál fejlődik ki a rozácea legsúlyosabb formája, amit a gyulladt csomók, bőrmegvastagodások (elsősorban az orrkörnyéken), valamint kötőszöveti burjánzás és deformáció jellemez. A rozácea szemet érintő tünete lehet a szemirritáció, pirosság, vizenyős vagy vérágas szem, esetleg szemszárazság, fényérzékenység vagy kötőhártya gyulladás, ami kezeletlen esetben a látásminőség gyengüléséhez vezethet. Az okuláris rozácea sokszor már a bőrtünetek előtt kifejlődik.
A rozáceát gyakran együtt említik és össze is tévesztik a couperose (kuperóza, kuperózis) nevű jelenséggel. A couperose általában világos bőrű egyénekre jellemző, kialakulásának fő provokáló tényezője a hideg, erősen szeles időjárás. Az orcákon, orrkörnyéken, állon vagy akár a nyak területén is pontszerűen vagy fonalszerűen rajzolódnak ki a töredezett, esetleg gyulladt hajszálerek (teleangiektázia). A gyakori összetévesztés alapját az adja, hogy a rozácea egyik tünetét is jelenthetik a láthatóvá váló kapillárisok, de a rozácea a couperosehoz képest sokkal összetettebb kórkép.
Mi okozza a rozáceát? – A leggyakoribb provokáló tényezők
Gyakori előfordulása ellenére a rozácea kialakulásának pontos okai nem ismertek, legtöbbször a kapillárisok és a kötőszövet gyengeségét sejtik a háttérben. Bár az érrendszer gyengesége nem feltétlenül vezet rozácea kialakulásához, a rozáceás betegek nagy részénél tetten érhetők különböző érproblémák. Az erek fokozottabb tágulásra, dilatációra való hajlama nem csak az arc pirosságát okozhatja, de szerepe lehet egyes fejfájástípusok kialakulásában is. Ezzel összhangban van, hogy a rozáceás betegek nagy részénél gyakori a migrénes hajlam.
Többet lehet tudni azonban azokról a külső és belső tényezőkről, amelyek a tünetek megjelenéséhez vagy súlyosbodásához vezethetnek. A rozáceás betegek általában fokozott értágulattal reagálnak az alábbi provokáló tényezőkre:
- túlzott hideg-meleg hőmérséklet, erős szél, forró fürdő, szauna
- erős UV-terhelés
- élénkítő italok, alkohol, forró italok
- fűszeres ételek, magas sótartalmú ételek
- stressz, erőteljes érzelmi impulzusok
- irritáló, gyulladást keltő anyagok és kórokozók bejutása a bőrbe
- káros szabadgyökök a bőrben.
Újabb kutatások szerint a rozáceás egyének immunrendszere gyakran fokozott érzékenységgel reagál a normál flóra részét képező Demodex atkák jelenlétére. Ez a túlzott irritáció és gyulladás a papulák és pusztulák kialakulásában is szerepet játszhat.
Gyógyítható-e a rozácea? – Mit tehetünk a tünetek enyhítésére?
A rozácea sajnos nem tartozik a jelenleg gyógyítható betegségek közé. Ennek ellenére a bőrgyógyászok általános véleménye, hogy a tünetek súlyosbodásának és az esetleg már visszafordíthatatlan elváltozások (pl. szöveti burjánzások, látásromlás) kialakulásának megelőzése céljából már a kezdeti tüneteket is kezelni kell. A gyógyszeres kezelés célja a gyulladáscsökkentés, a pirosság csökkentése és a bőr fertőzésekkel szembeni védelme. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a retinoidok (A-vitamin-származékok), az antibiotikumok – legtöbbször gyulladáscsökkentő hatásukért alkalmazva, pl. tetracyclin, doxycyclin, metronidazol – és az azelainsav tartalmú krémek. Újabban egyre nagyobb hangsúly terelődik az antioxidánsok jelentőségére, mivel szabadgyökfogó tulajdonságuk révén képesek a gyulladásos folyamatok mérséklésére.
A tüneteket a kezdeti stádiumban meg lehet próbálni enyhébb módszerekkel is kordában tartani. A legfontosabb a provokáló faktorok kivédése, ami gyakran megterhelő és nagy kitartást és türelmet igénylő életmódbeli változtatásokat követel meg. Külön figyelmet kell szentelni a megfelelő fényvédelemnek. Ennek kiegészítéseként segítség lehet egy a rozáceás bőr igényeit figyelembe vevő, célzott bőrápolási rutin kialakítása, ami súlyosabb tünetek esetén a szükséges gyógyszeres terápia támogatására is szolgál.