Emulziók

Mik azok az emulziók?

Kozmetikumaink nagy részét ún. emulziók teszik ki. Az emulzió nem más, mint egy vízfázis és egy zsírfázis változó arányú és jellegű, stabil keveréke. Mivel azonban a víz és a zsír nem tud összekapcsolódni, egymásban oldódni, szükség van egy ún. emulgeátorra, amely a kapocs szerepét ellátja és egy részével a vízmolekulába „kapaszkodik”, másik részével pedig a zsírmolekulához kapcsolódik. Egy kozmetikai emulzió három alapvető kelléke tehát: víz, olaj (zsír), illetve egy emulgeátor. A kozmetikumok előállításához desztillált vizet használunk, a csapvíz nem felel meg erre a célra.

Léteznek ún. kvázi emulziók is, ahol nem szükséges emulgeátor ahhoz, hogy egy krém, vagy egy lotion létrejöhessen. Ilyen az ún. Hűtőkenőcs (cold cream), ahol a zsírszerkezet csak magába zárja a vizet, de nem kapcsolódik hozzá kémiailag, ill. a különböző gélek, ahol a vizes gélstruktúra zárja magába az olajokat.

Az emulgeátorok olyan molekulák, melyek egyik része lipofil (zsíroldékony, víztaszító), a másik része hidrofil (vízoldékony, zsírtaszító), így a segítségükkel a vízcseppecskék eloszlathatók a zsírban, illetve a zsírcseppecskék a vízben anélkül, hogy rövid időn belül szétválnának.

O/V vagy V/O?

Az emulziókat két fő csoportra lehet osztani attól függően, hogy a víz vagy az olaj alkotja az emulzióban a külső fázist, azaz hogy az olajcseppecskék vannak a vízben eloszlatva, vagy fordítva. Eszerint létezik O/V (olaj a vízben) típusú emulzió, mely egy lemosható, könnyen beszívódó készítmény, általában nagyon magas vízfázissal, illetve V/O (víz az olajban) típusú, zsíros, vízzel nem lemosható emulzió, mely általában kisebb mennyiségű vizet tartalmaz. O/V készítményt akkor használunk, amikor kívánatos, hogy a krém minél jobban beszívódjon és hatóanyagokat juttasson a bőrbe (pl. hidratáló krémek, testápolók). V/O emulzióhoz inkább akkor nyúlunk, amikor egy vízálló védőréteget is szeretnénk képezni a bőrön, (pl. popsikenőcsök, napkrémek, sebkenőcsök). Az emulzió jellegét elsősorban az emulgeátor fajtája határozza meg, de döntő lehet a zsírfázis aránya és az elkészítési mód is.

A tisztálkodáshoz használatos kozmetikumok -  samponok, tusfürdők – két fő fázisból állnak, vízből ill. mosóaktív anyagokból (tenzidek, azaz felületaktív anyagok, melyek maguk is egyfajta emulgeátorok), de tartalmazhatnak zsírokat is, melyek ellensúlyozzák a tenzidek esetleges szárító hatásait.

Hogyan épül fel egy kozmetikai emulzió?

Egy emulzió a következő alapelemekből áll: 

Ez az emulzió egy tejszerű, kissé vagy nagyon folyékony anyag lesz (emulgeátortól függően). Ha azt szeretnénk, hogy az emulziónk testesebb, sűrűbb legyen, akkor a zsírfázishoz úgynevezett konzisztencianövelőket kell adnunk. A természetes kozmetikumokban ezt a szerepet a különböző vajak (sheavaj, kakaóvaj, stb), a viaszok, ill. a zsíralkoholok (pl. cetilalkohol) látják el. Az ily módon kiegészített emulziónk így néz ki:

Ha azt szeretnénk, hogy az emulziónk sűrűbb legyen ugyan, de kisebb mértékben ill. egyáltalán ne tartalmazzon zsírokat (pl. zsíros bőr esetén), akkor sűríthetjük az emulziónkat csekély mennyiségű gélesítő anyag hozzáadásával, melyet a vízfázishoz számítunk, de egy krém elkészítése során receptúrától függően a zsírfázisba is keverhetünk. A natúrkozmetikumok gélképző anyaga általában a xantan. Ez az emulzió a következő alkotóelemekből állna:

Ha kozmetikumunkat nem hűtőben szeretnénk tartani és 5 napon belül felhasználni, akkor tartósítanunk kell. (A vízfázist nem tartalmazó balzsamokat, ajakápolókat nem szükséges tartósítani, mert nincs jelen víz, amely a mikroorganizmusoknak biztosítaná a létfeltételt.) A tartósítószert a majdnem teljesen lehűlt, kész emulzióhoz adjuk. A házi natúrkozmetikumok tartósításához alkalmazható anyagokról és a tartósítás szerepéről a Tartósítás című cikkben olvashat többet. A tartósított emulzió a következőképp nézne ki:

Ha az egyszerűbb krémektől továbblépnénk, gazdagíthatjuk natúrkozmetikumainkat különböző hatóanyagokkal is. A legegyszerűbb módja ennek, ha víz egy részét vagy egészét valamilyen gyógynövénypárlattal, alkoholos kivonattal vagy aloe verával helyettesítjük. Szintén a víz egy hányada helyett tehetünk a kozmetikumainkba nedvességmegkötő anyagokat, mint pl. a növényi glicerin, vagy a hialuronsav. A tejsavnak nedvességmegkötő szerepe mellett a bőrbarát pH érték beállításában van fontos feladata. Az E-vitamin, a panthenol, a niacinamid fontos bőr- és hajápoló vitaminok, melyekkel szintén kiegészíthetjük krémjeinket. Még luxuskozmetikumok előállítására is van lehetőség különleges kozmetikai hatóanyagok és liposzómák segítségével. Végül, de nem utolsósorban illóolajokkal illatosíthatjuk kozmetikumainkat, melyek közül a legtöbb antiszeptikus hatású is. Krémünk egészen fejlett változata tehát így néz ki:

Most nézzük meg, hogyan lesz az alapanyagokból kozmetikum!

A krémkeverés menete